Padlutka
Elég ritkán főzöm, mert az átlagosnál kissé macerásabb kaja. Egy történet is kapcsolódik hozzá. Feleségem az egyik itteni cég főkönyvelője volt. A kereskedelmi igazgatóval tárgyalt, amikor János megjegyezte, hogy erdélyi gyerek. Feleségem közölte vele, hogy „Bandi is”. János elpanaszolta, hogy mióta meghalt az édesanyja, nem evett padlutkát, pedig az milyen finom étel. Estére Rozi elmesélte a beszélgetést, engem meg megszállt az ihlet, és döntöttem, legyen János óhaja szerint. Másnap begyűjtöttem a hozzávalókat, nekiláttam a főzésnek, fél dél körül meg telefonáltam nejemnek, hogy valaki jöjjön már fel egy fazék kajáért. Hatalmas sikert aratott.
Egyik kedves levelezőtársam (OSYNA) is elkészítette, aztán holmi glóriákat emlegetett.
Hozzávalók: 15-15 dkg káposzta-, kelkáposzta-, karalábélevél és sóska. 1 fej apróra vágott hagyma, 1 csokor apróra vágott kapor, 4 dl tejföl, 2 ek liszt
A töltelékhez: hagyományos töltött káposzta töltelék fél kg darált húsból
Töltéshez: 20-25 db levél, vegyesen
A leveleket laskára vágjuk, a sóskát pépesítjük, az egész leveleket megtöltjük a töltelékkel, majd a laskát és a gombócokat egy fazékban vegyesen elhelyezzük. A rétegeket meghintjük az apróra vágott hagymával. Felöntjük annyi csontlével, vagy vízzel, amennyi teljesen ellepi. (Leveskockából is megfőzhetjük a lét!). Sózzuk, vegetázzuk. Nagyjából annyi ideig főzzük, mint a töltött káposztát. Ez után a tejfölben elhabarjuk a lisztet és a kaprot, majd a padlutkába keverjük. Óvatosan rázogatjuk, nem keverjük! Felforralás után azonnal tálaljuk.
Megjegyzés: Csak káposzta és kelkáposzta leveléből is elkészíthető!
Sóskalevél híján sóskakrémmel is kitűnő!
És még egy megjegyzés, a felsoroltakon kívül szőlőlevélből is készítheted, ahogy a görögök, törökök… és nem sorolom tovább.