Hírességek - Madáchné Fráter Erzsébet
FRÁTER ERZSÉBET KEDVENCE
Célszerű legalább egy hónappal a fogyasztás tervezett időpontja előtt megkezdenünk az elő¬készületeket. A műveletek ugyan egyáltalán nem időigényesek, de a tojáskrém likőrt sokáig pihentetnünk kell, hogy az ízek valamelyest egységesüljenek. Gondoljunk csak arra, hogy amíg a vanília rúdból az aromákat kioldja az alkoholos krém, az is több hétig tart.
8 tyúktojás sárgáját keverjük el 250 gramm kristálycukorral!
Időnként tegyük félre a keveréket, majd néhány perc múltán ismét folytassuk a kevergetést mindaddig, amíg a cukor teljesen fel nem oldódik. Ha esetleg több óra múltán se következne be ez az örömteli esemény, akkor is legyünk óvatosak! Semmi esetre se hevítéssel próbáljuk meg jobb belátásra bírni a cukrot, mert hő hatására a tojássárgája irreverzibilis változásnak eshet áldozatul. Inkább a krémlikőr elkészültével szűrjük le az egészet, hogy az esetleg megmaradó, egészen apró, ám a fogyasztás szempontjából fölöttébb zavaró cukorszemeket eltávolítsuk.
A krémet keverjük össze 300 ml tejszínnel és 200 ml 96%-os etilalkohollal. (Ezután tanácsos a szűrést elvégeznünk, ha úgy tapasztaljuk, hogy egy perc nyugalmi állapot után, a keverésre használt kanalat az edény aljához ütögetve, szemcsés anyagot érzékelünk.)
Öntsük jól záró, széles szájú üvegbe a krémlikőrt (erre a célra a befőttes üveg a legmeg¬felelőbb), és tegyünk bele egy rúd vaníliát. Semmi esetre se használjunk hagyományos palackot, mert a látszat csalóka: lehetséges ugyan, hogy közvetlenül elkészítése után a likőr még tűrhetően önthető, de egy hónap múltán általában majonéz sűrűségű massza lesz belőle, amelyet legfeljebb mokkás kanállal lehetne eltávolítani a palackból, éspedig - és ez a bökkenő! - olyan mokkás kanállal, amelynek legalább 300 mm hosszúságú nyele van. Ilyen kanalat azonban - tovább bővítve a konyhai eszközök nemzetközi hiányának listáját - tapasztalatom szerint sehol sem gyártanak. Az sem túlzottan elegáns megoldás (és mellesleg nem is veszélytelen), ha a palackot egy hónap múltán óvatosan széttörjük, és szitán átpasszírozva próbáljuk az üvegszilánkoktól megszabadítani készítményünket. (A szőrszitát felhasíthatja az üvegszilánk; ha már ilyen alantas eljárásra vetemedünk, akkor használjunk acélból készült szitát, bár inkább azt javasolnám, hogy dobjuk az egészet a szemétbe, és az algoritmust kezdjük elölről.)
Ami a tárolást illeti, a kereskedelemben kapható egyszerű hűtőgépet nem ajánlanám, hacsak nem állítható be annak valamelyik rekesze a +10...+15 fok körüli hőmérsékleti tartományba. Megfelelő hűtőgép híján érjük be egy borospincével, ahol hasonló hőmérséklet uralkodik. Naponta egyszer rövid ideig (négy-öt fordulat a kanállal) keverjük meg a krémlikőrt. Egy hónap múltán eltávolíthatjuk a vanília rudat; a tojáskrém likőrrel készen is lennénk.
Tegyünk aszalt sárgabarackot két napra lehetőleg tiszta (értsd: 100%-os) sárgabarack-lébe. Erre az eljárásra azért van szükség, mert az aszalt sárgabarack (a standardnak tekinthető aszalt gyümölcshöz, a szilvához viszonyítva) meglehetősen kemény.
Ha ezzel is megvagyunk, akkor a végtermék már igen gyorsan elkészíthető. Az aszalt sárga¬barackot csepegtessük le, majd ruhával vagy itatós papírral távolítsuk el a sárgabarack-lé maradványát a felületéről! Töltsük meg egy-egy darabka marcipánnal a sárgabarackok belsejét!
Szervírozáskor tegyünk egy-egy tálkára egy-két leveses kanálnyit a krémlikőrből, majd erre az alapra helyezzük az aszalt sárgabarackokat (vendégeink szervezetének teherbírásától függően 3-8 szemet)!
Ha később használjuk fel a készítményt, akkor befőttes üvegben, rétegesen helyezzük el a marcipánnal töltött aszalt sárgabarackokat és a tojáskrém likőrt.
Forrás: Andor Csaba - Ízes étkek
Az ippi, érkeserűi és bélmezői Fráter Erzsébet 1827. július 20-én született Csécsén (Nógrád) Fráter József és sarudi Batik Lucia első gyermekeként. Apja 1841-ben visszaváltotta a rég elzálogosított birtokrészt Cséhteleken. Ettől kezdve Erzsébet résztben itt, és főleg anyja halála után a gyermektelen nagybácsi csécsei kúriájában élt.
A balassagyarmati bálon (vagy már korábban) megismerkedik Madách Imrével. Mint ismeretes, a megyebáli találkozást követően, mindennek ellenére 1845. március 16-án Csáhteleken megtartották az eljegyzést. A Csécsén, 1845. július 20-án ( Erzsébet pont 18 éves) tartott esküvőt követően a fiatal pár Csesztvére költözött. A következő év nyarán első gyermekük még születése napján elhunyt. Aladár, a második 1848-ban, Jolán 1851-ben és Borbála 1852-ben született. Második kislánya születésekor Madách Imre Kossuth titkárának bujtatása miatt börtönben volt. A magára hagyott, anyósa segítségét nélkülöző Erzsébetet hűtlenséggel is vádolták. Ennek ellenére a házaspár még együtt maradt 1854 tavaszáig. Kapcsolatuknak az ekkor tartott losonci megyebál vetett véget, ahova Erzsébet Madách nélkül ment el és kísérője is akadt. Ez akkora botrányt váltott ki, hogy házasságuk itt véget ért. Még ebben az évben válási szerződést kötöttek, amelynek az értelmében Madách évenként 840 pengő forintot fizet volt feleségének, aki nagyobbik lányukat tíz éves koráig nevelheti. Fráter Erzsébet Ecsédre (Heves) ment nagybátyjához, majd még visszatért Sztregovára a lányáért, akivel Cséhtelekre utazott apjához és öccséhez. A jogot végzett Fráter József a közigazgatásban jártas volt, de nagy kiterjedésű birtokon rossz gazdának bizonyult, magukat is alig tudták eltartani. Az akkor 27 éves Erzsébet elhagyja az ősi apai birtokot (anyja már korában meghalt). Elkezdődik életének hányatott évei, amelyek a féktelen mulatozásoknak helyet adó bérelt lakásoktól, a fedélnélküliségig, a lerongyolódva, idegileg tönkremenve rótt utakon vezetett az italhoz és halálához. Elkezdődött bihari kálváriája, amely Váradon, Margittán, Cséhteleken, Tótin, Terebesen és Élesden át vezetett a teljes szellemi és fizikai megsemmisüléshez.